Az ionizáló sugárzással járó képalkotásokkal (rtg., CT, mammográfia, DSA) kapcsolatban az alábbi jogszabályi hátterek fontosak a betegbiztonság szempontjából:
A beutalónak (mint finanszírozó felé elszámolandó hiteles dokumentumnak) sok minden kritériuma van, egyik fontos eleme, hogy csak szakorvos kérhet MRI-, CT- és DSA vizsgálatokat:
217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet:
"3. § (1) A biztosítottat MRI (mágneses magrezonancia), CT (komputertomográfia), DSA (digitális szubtrakciós angiográfia) vizsgálatra kizárólag a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa utalhatja be."
Másik fontos elem, hogy a beutaló orvostól nem egy adminisztrátor munkáját várjuk el, de azt a lényeges (két-három mondatos) klinikai információt igen, ami alátámasztja a kérdésük jogosságát és teljes mértékben segíti a radiológust, annak megválaszolásában.
Egyébként ezt rendelet is szabályozza:
217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet, 3.A. § 10.:
(10) A beutalónak tartalmaznia kell:
e) a beutaló diagnózis szöveges leírását, kódját, konzíliumi beutaló esetén a konkrét kérdést,
Fontos tehát, hogy szöveges információt is kapjunk (rövid kórelőzményt, klinikumot) és egy konkrét kérdést. Amennyiben kontroll vizsgálatról van szó, akkor az előző képanyagot és leletet is, a fenti információkon túl. Azzal is lényeges a beutaló orvosnak tisztában lennie, hogy 2018. VII. 9-én megjelent a 21/2018. EMMI rendelet - amely az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szól, valamint a 2013. december 5-i 2013/59/EURATOM tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
A 21/2018-as EMMI rendeletben a beutaló orvos (és felelőssége) említésre kerül, az alábbi területeken:
A 21/2018. EMMI rendelet figyelembevételével egy radiológiai munkafolyamat fontosabb elemei és felelősei rekonstruálhatók, illetve követhetők: a központi leletezés koncepciója a leletezést elkülöníti, a beutaló orvos – kezelőorvos (radiológus) kapcsolata az írásos, egymás számára átadott dokumentációval/információval tartható fent, igazolható.
Átadott információk hiányában ionizáló sugárzással járó képalkotó módszer elvégzése megtagadható, ha mégis megtörténik a beavatkozás, a visszavárt lelettől információk hiányában nem várható el a megfelelő, beteg érdekét szolgáló szakmai vélemény.
Bízunk abban, hogy a fenti információk a felmerülő szakmai kérdéseken túl, a mindig visszatérő problémák kezelését is megoldják.
Mivel a jogszabály a radiológus felelősségét is egyértelműen meghatározza, a fentiek hiányában (klinikum, konkrét kérdés) ionizáló sugárzással járó képalkotás elvégzésére irányuló kérés teljesítését megtagadhatjuk.
A fentieken túl az európai sugárvédelmi hatóságok vezetőit tömörítő szervezet új kiadványt tett közzé, amelynek célja az orvosok támogatása annak érdekében, hogy csökkenjen az indokolatlan képalkotó eljárások száma (ezzel együtt csökkenjen a lakossági sugárterhelés).
Elkészült az angol nyelvű kiadvány magyar változata, amely mostantól elérhető az Országos Atomenergia Hivatal honlapján is.
Az Európai Sugárvédelmi Hatóságok Vezetői Szervezete (Heads of European Radiation Protection Competent Authorities, a továbbiakban: HERCA) 2007-ben alakult a francia ASN (Nuclear Safety Authority – Nukleáris Biztonsági Hivatal) kezdeményezésre, és az Európai Unió egyes tagországaiban működő sugárvédelmi hatóságokat tömöríti magába. Az önkéntességen alapuló szerveződés jelenleg 56 sugárvédelmi hatóságot foglal magába Európa 32 országából.
A HERCA 2019. november 8-án, a Radiológia Nemzetközi Napján kommunikációs kampányt indított 19 ország – köztük Magyarország – részvételével „A megfelelő kép a páciensről” elnevezéssel.
A kampány fő célcsoportjai a háziorvosok és a beutaló orvosok.
Célja:
A kiadvány a páciens és egy beutaló orvos közötti párbeszédre épül.
Hét olyan kérdést vet fel, amelyet a beutaló orvos is fel kell, hogy tegyen egy képalkotó diagnosztikai vizsgálat előtt.
Kiemeli, hogy a páciens érdeke mit diktál, illetve válaszokat ad a vele folytatott konzultáció során felmerülő kérdésekre.
A hazai sugárvédelmi feladatok átalakulásával 2016. január 1. óta az Országos Atomenergia Hivatal felel a lakosság és a dolgozók sugárterheléseinek hatósági felügyeletéért és ehhez kapcsolódóan egyre növekvő szerepet tölt be a HERCA munkájában. A kommunikációs kampány magyarországi lebonyolításának megszervezésében az OAH szakértője a páciensek sugárterheléseinek felügyeletét ellátó Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársával működött együtt.
Alapfogalmak:
A röntgensugárzással kapcsolatos mennyiségek két nagy csoportba oszthatók. Az egyik csoportot alkotja a sugárzás teljes mennyiségének meghatározása, míg a másik csoport a sugárzás egy adott pontban mérhető nagyságát jellemzi. A röntgensugárzás és más sugárzások is a testbe energiát visznek be. A sugárzási energia koncentrációját gyakorlatban mJ/cm2 mértékegységekkel adhatjuk meg. Az emberi test az őt ért sugárzási energia legnagyobb részét elnyeli. Az elnyelt sugárzás aránya függ a sugárzás áthatoló (penetrációs) képességétől, valamint a vizsgált testrész méretétől és sűrűségétől. A legtöbb klinikai vizsgálat során a sugárzás több mint 90%-a elnyelődik. Izotópdiagnosztikai vizsgálatok során a radioizotópok által kibocsátott energia nagy része szintén az emberi testben nyelődik el. A sugárzási energia elnyelődése két szempontból is fontos: 1. a test különböző részeiben elnyelt energia, 2. a testben elnyelődött teljes energia mennyisége szempontjából. Az elnyelt dózis az a mennyiség, amely megadja, hogy a sugárzás elnyelése (abszorbciója) során mennyi energia fordítódott ionizációra egységnyi tömegű abszorbeáló közeg esetén. Mivel a röntgensugár a testen való áthaladása során az elnyelődés miatt folyamatosan gyengül, ezért a sugár útjába kerülő szövetek különböző mértékű dózist kapnak. Ebből következik, hogy a sugárnyaláb belépéséhez közeli struktúrák nagyobb dózist kapnak, mint a mélyebben fekvő szövetek. Az elnyelt dózis hagyományos mértékegysége a rad, mely megfelel 10-2 J/kg szövet által elnyelt energiának. Az elnyelt dózis SI mértékegysége a gray (Gy), mely megfelel 1 kg szövet által elnyelt 1 J sugárzási energiának. Az integrált dózis adja meg a szervezet által elnyelt teljes energiamennyiséget. Ezt nemcsak az elnyelt dózis értéke, hanem a besugárzott szövet tömege is befolyásolja. Az integrált dózis hagyományos mértékegysége a gramm·rad. Ha tehát a besugárzott szövetben minden egyes gramm szövetben elnyelt energiát összeadjuk, akkor megkapjuk a teljes elnyelt energiamennyiséget. Az integrált dózis SI mértékegysége a J, a hagyományos és SI mértékegységek közötti összefüggés: 1 J = 100 000 gramm·rad. Az integrált dózis (teljes elnyelt sugárzási energia) az a sugárzással kapcsolatos mértékegység, mely a sugárzás által potenciálisan létrehozott károsodást a legjobban indikálja. Az integrált dózist az emberi testben mérni praktikusan nem lehet. Azonban a sugárzási energia a szövetekben szinte teljes mértékben elnyelődik, az integrált dózis jól becsülhető (néhány százalékos hibával) a szervezetre ható teljes energia ismeretében. Mivel a radiológiai képalkotás ionizáló sugárzást alkalmaz, ezért kívánatos, hogy a sugárzás aktuális vagy relatív biológiai hatását jellemezni tudjuk. Egy sugárzás biológiai hatásának és fizikai mennyiségének megkülönböztetése azért feltétlenül fontos, mivel a különböző típusú sugárzások nem egyforma módon hoznak létre biológiai eltéréseket. A biológiai hatást nemcsak a sugárzás mennyisége, hanem biológiai jellemzője is befolyásolja. A dózisekvivalens (H) az a mennyiség, mely a foglalkozási vagy környezeti sugárzásexpozíciónak kitett személyben fejezi ki a sugárzás biológiai hatását. A diagnosztikai vizsgálatok során alkalmazott sugárzások (röntgen-, gamma- és bétasugárzások) minőségi és módosító tényezőinek értéke 1. Ebből következik, hogy ezekben az esetekben a dózisekvivalens numerikusan megegyezik az elnyelt dózissal. Azon sugárzások, melyek az elektronhoz viszonyítva nagy tömegű részecskékből állnak, 1-nél nagyobb minőségi tényezővel rendelkeznek. Így például alfarészecskék esetén a minőségi tényező értéke ~20. A dózisekvivalens SI mértékegysége a sievert (Sv).Sugárzásmennyiségek:
Energia:
Elnyelt dózis:
Mértékegységek:
Integrált dózis:
Biológiai hatás:
Dózisekvivalens:
Frissítés dátuma: 2024.04.16.
Tisztelt Felhasználó!
A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napján hatályba lépett Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ